Mediáció, azaz egyezségközvetítés

Napjainkban egyre nagyobb igény jelentkezik a vitás kérdések peren kívüli megoldására.  Egyrészt a konfliktusban álló felek a vitás kérdéseikre csak hosszú, a legtöbb esetben évekig elhúzódó bírósági tárgyalás, akár tárgyalássorozat kivárását követően kapnak választ.  Mit jelent ez a valóságban?

A bíróságok túlterheltsége következtében a perek elhúzódása általánosnak tekinthető, a konfliktusban álló felek a problémamegoldás helyett, sérelmeiket boncolgatják és ezzel a közöttük fennálló vitát megoldás helyett gyakran elmélyítik, nem beszélve a pszichés és anyagi terhek megsokszorozódásáról.

Évszázadok óta létezik az egyezségközvetítés intézménye, mely az utóbbi években Magyarországon is egyre nagyobb létjogosultságot nyert. A vitában, konfliktusban álló felek közötti probléma megoldását segíti elő a mediáció, vagyis az egyezségközvetítés folyamata.

Mi a mediáció?

A mediáció, vagyis a közvetítői folyamat során, a két vagy több fél között fennálló vitás kérdés megoldásában, a felek kölcsönös beleegyezésével, egy semleges, pártatlan személy közreműködésével a konfliktusban álló felek közösen elfogadott megállapodásra, egyezségre jutnak.

Fontos kiemelni, hogy

• két vagy több fél közötti vitás kérdés megoldásában
• mindkét vagy minden érintett fél önkéntes beleegyezésével
• egy semleges, független harmadik fél, a mediátor működik közre

A mediátor a közvetítői eljárás keretében segít tisztázni a felek közötti konfliktus természetét, közreműködésével előmozdítja a vitában álló felek számára kielégítő megoldás kialakítását, az egyezség létrejöttét, a közös megállapodás megkötését.

A mediációs eljárás alapvető kritériuma, és egyben az egyik lényeges különbsége a peres eljárásokkal szemben, hogy a megállapodás tartalmáról, a megegyezés részleteinek feltételeiről a felek döntenek, számukra kölcsönösen elfogadható egyezséget kötnek, melynek be- és megtartását kölcsönösen elfogadják és kötelezően vállalják.

A mediátor feladata, hogy

• elősegítse a vitát kiváltó konfliktus mibenlétének, okának feltárását
• tevékenységével előmozdítsa a felek számára kielégítő megoldás létrejöttét

Az eljárás előnyeit a bevezető sorokban már részben említettem, mégis fontosnak tartom megismételni:

• olcsóbb,  gyorsabb, lényegesen rövidebb mint egy esetleges peres eljárás lefolytatása
• a felek a megállapodási folyamat aktív részesei, ők alakítják a megállapodás feltételeit
• a mediációban résztvevő személyek titoktartási kötelezettséggel tartoznak az eljárás során elhangzott és felszínre került információkkal kapcsolatban
• a folyamatban résztvevő felek gyorsabban és egyszerűbben juthatnak el az érdekeiknek megfelelő egyezséghez

A mediáció, vagy közvetítő eljárás lefolytatásának feltételei az alábbiak:

A felekközös megegyezés alapján írásban kezdeményezika közvetítő felkérését.  Az eljárás megindítása csak a felek közös akarata alapján lehetséges, sikeres lefolytatása a felek aktív közreműködése révén valósulhat meg.

Az írásos felkérést követően a mediátora kérelem beérkezését követően írásban nyilatkozika felkérést elfogadásáról. A mediátor köteles a felkérést visszautasítani, ha a felek bármelyikével szemben összeférhetetlenség gyanúja merül fel (ismeretség, elfogultság, szakmai indok, egyéb kizáró körülmény).

A mediációs folyamat szakaszai:

A mediációs eljárás három részre tagolható. Az első fázis az előkészítés szakasza, amikor a konfliktusban álló felek felkeresik a közvetítéssel megbízott mediátort, külön-külön ismertetik a közöttük fennálló problémát, a mediátor pedig értelmezi a hallottakat, visszajelzést ad, illetve tájékoztatja a feleket az eljárás folyamatáról, majd aláírják a formai kereteket rögzítő dokumentumokat.

A középső szakaszban a felek megismerik a beszélgetés szabályait és megkezdődhet a konfliktus feloldásának érdemi része, melyben a mediátor „középen állva”, a felek közötti párbeszéd megvalósulását segíti elő. A vitás kérdések tisztázása során, a közvetítői eljárás lefolytatásában a mediátor célja, hogy a konzultáción a megoldáskeresés legyen előtérben a vita helyett úgy, hogy függetlensége fennmaradjon és a felek maguk jussanak el a számukra kölcsönösen elfogadható megállapodásig.

A végső, harmadik szakaszban a sikeres közvetítői eljárást követően, a mediátor a felek által hozott megállapodást írásban rögzíti, melyet minden résztvevő, vagyis az egyezségre jutott felek és a mediátor is aláírásával hitelesít. A mediáció befejeztével a konfliktusban résztvevő felek jogilag kötelező érvényű megállapodást írnak alá a vita rendezéséről.

Törvényi szabályozás:

2002. évi LV. törvény a közvetítői tevékenységről

A közvetítői eljárást 2007-től már a bűntető eljárások esetén is lehet alkalmazni (1998. évi XIX. tv) alapján